Filmek a 19. századról

Elveszett illúziók (r.: Xavier Giannoli)
Lucien Chardon irodalmi ambícióktól vezérelve érkezik Párizsba. Célja, hogy irodalmi, karriert fusson be, és a társadalmi ranglétrán is felkapaszkodjon. Újságírónak áll, és a napi újságírás piszkos világában elmerülve szép lassan elveszíti álmait, illúzióit, elárulja elveit, hogy aztán anyagilag és erkölcsileg is bukott emberként térjen vissza oda, ahonnan jött. Xavier Giannoli új adaptációja különös élességgel mutatja be a sajtó manipulált és romlott világát, amely egyúttal a társadalom tükre. A XIX. század első felének francia társadalmát ábrázolva tükröt tart a mának is.

Fűző (r.: Marie Freutzer)
Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét egykor Európa-szerte bálványozták. Sisi azonban 1877-ben betölti a negyvenedik évét, és már hivatalosan is öregasszonynak számít. Bár annak idején kulcsszerepet játszott az Ausztria és Magyarország közti kiegyezésben, szerepe mára pusztán jelképessé vált. Egyre kétségbeesettebben küzd, hogy megőrizze a róla alkotott képet és fiatalos külsejét. A bécsi udvar fullasztóvá válik számára, ezért fiatalkorának izgalmait keresve Angliába és Magyarországra utazik, ahol meglátogatja egykori szerelmeit és politikai szövetségeseit.

A professzor és az őrült (r.: Farhad Safinia)
A 19. század közepén James Murray nyelvész nekifog, hogy megalkossa az Oxfordi Angol Szótár első kiadását. Nehéz munkájában váratlan segítséget kap postán Dr. William Minortól. Azt viszont nem sejti, hogy Dr. Minort a Broadmoorban található elmegyógyintézetben kezelik

Rodin – Az alkotó (r.: Jacques Doillon)
Az alkotás a világhírű művész életét és munkásságát mutatja be. Auguste Rodin autodidakta és forradalmi szobrász volt, korának legkiemelkedőbb alakja. Számos viharos kapcsolata közül a film megemlíti Camille Claudelhez fűződő viszonyát, akivel hosszú ideig éltek boldog kapcsolatban, ám később elváltak útjaik, ami nagyon megviselte a művészt. A film Rose Beurettel való élethosszig tartó szerelmét is megidézi. Rodint érzékeny művészként ismerjük meg, akinek az alkotás egyfajta szexuális élvezet, melyben a mozgás aktusa a kőnek ad életet.

Aferim! (r.: Radu Jude)
Havasalföldi western, melyben Costandint egy cigány rabszolga megtalálására bérelnek fel. Costandin és fia lóháton vágnak neki az útnak, hogy visszahozzák a szökevényt, útjuk során a fiú végre közelebb kerülhet apjához, akit eddig alig ismert. Radu Jude-ot fekete-fehér filmje tele van színes karakterekkel és humorral, miközben egy fontos, elhallgatott témáról beszél: a cigány rabszolgaságról, amely évszázadokon át, egészen a késő XIX. századig tartott. Egy olyan jelenség ez, amely nem igazán része a köztudatnak és kevés szó esik róla, annak ellenére, hogy a hatásai mai napig érződnek.

Guerilla (r.: Kárpáti György Mór)
1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tízen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

Portré a lángoló fiatal lányról (r.: Céline Sciamma)
Héloïse-ról (Adèle Haenel) portrét rendel grófi családja, hogy a festmény segítségével házasítsák ki. A fiatal lány viszont nem akarja elveszíteni a szabadságát, mindent megtesz a kényszerházasság ellen, így a Bretagne-i szigetre érkező festőnő, Marianne (Noémie Merlant) társalkodónőnek adja ki magát, hogy megfigyelhesse a vonásait. A közös séták során Marianne-nak nemcsak arra kell vigyáznia, hogy Héloïse előtt ne derüljön ki az igazi feladata, de egyre nehezebben tud ellenállni a lány vonzerejének is.

Őrült szerelem (r.: Jessica Hausner)
Berlin, a romantika kora – Heinrich, az ifjú költő a szerelem által próbálja meg különös módon legyőzni az elkerülhetetlen halált, de nem sikerül szkeptikus unokanővérét, Marie-t bevonnia öngyilkossági tervébe. Megpróbál felülemelkedni Marie érzéketlensége feletti elkeseredettségén, amikor véletlenül megismerkedik Henriette-el, aki egy üzletfelének a felesége. Heinrich neki is megteszi különös ajánlatát. A filmet Heinrich von Kleist 1811-ben elkövetett öngyilkosságának igaz története ihlette.