Barion Pixel
 

Magyar retró 3.

Milyen volt régen a magyar család, magyar egészség, magyar egyház, és magyar lelemény?


Eredeti cím
Magyar retró 3.
Rendező
Ország / Gyártás éve
Magyarország 2018
perc
80 perc
Korhatár
korhatár nélküli
Felbontás
HD
Hang

A magyar család – 1950 és 1980 között folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ezzel arányosan azonban a válások száma is. A háború előttinek közel tízszeresére. A jelenség hátterében a család megváltozott szerepe és a vallásossághoz kötődő etikai normák háttérbe szorulása állt. Míg a háború előtt 3–4 gyerek született egy-egy családban, a Kádár-korszakban a kétgyerekes család lett a leggyakoribb. 1967-ben bevezették a GYED-et, és mérsékelten bár, de szigorították az abortuszkérelmek elbírálását.
A magyar egyház – Míg 1949-ben a lakosságnak még 99 %-a mondta magát vallásosnak, 1978-ra ez a szám 36 %-ra csökkent! A hittant tanuló diákok száma pedig 40%-ról 10%-ra. A szocializmusban az egyházat mind a négy fő társadalmi funkciójában – oktatás, egészségügy, szegények támogatása, kulturális élet szervezése – eljelentéktele­nítették. A pártfunkcio­náriusok, belügyi dolgozók, katonák és családtagjaik számára esküvő, temetés és keresztelő kivételével tilos volt részt venni egyházi eseményen.
A magyar lelemény – A 20. század második felében nem csak az Amerikába emigrált magyar tudósok gazdagították az emberiséget találmányaikkal hanem az itthon maradottak is (Rózsa László, Lassú Gábor, Színi Béla – csuklós autóbusz 1960, Béres József – Béres-csepp 1972, Rubik Ernő – bűvös kocka 1974).