Magyar retró 3.

A magyar család - 1950 és 1980 között folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ezzel arányosan azonban a válások száma is. A háború előttinek közel tízszeresére. A jelenség hátterében a család megváltozott szerepe és a vallásossághoz kötődő etikai normák háttérbe szorulása állt. Míg a háború előtt 3-4 gyerek született egy-egy családban, a Kádár-korszakban a kétgyerekes család lett a leggyakoribb. 1967-ben bevezették a GYED-et, és mérsékelten bár, de szigorították az abortuszkérelmek elbírálását.

A magyar egyház - Míg 1949-ben a lakosságnak még 99 %-a mondta magát vallásosnak, 1978-ra ez a szám 36 %-ra csökkent! A hittant tanuló diákok száma pedig 40%-ról 10%-ra. A szocializmusban az egyházat mind a négy fő társadalmi funkciójában – oktatás, egészségügy, szegények támogatása, kulturális élet szervezése - eljelentéktelenítették. A pártfunkcionáriusok, belügyi dolgozók, katonák és családtagjaik számára esküvő, temetés és keresztelő kivételével tilos volt részt venni egyházi eseményen.

A magyar lelemény - A 20. század második felében nem csak az Amerikába emigrált magyar tudósok gazdagították az emberiséget találmányaikkal hanem az itthon maradottak is (Rózsa László, Lassú Gábor, Színi Béla – csuklós autóbusz 1960, Béres József – Béres-csepp 1972, Rubik Ernő – bűvös kocka 1974).