Nők az elnyomás ellen

Az apáca: Denis Diderot regényének feldolgozása az eredeti mű szellemiségéhez hű, mégis ízig-vérig XXI. századi adaptáció melyben az 1760-as évek Franciaországában egy ártatlan és életvidám lányt szülei kolostorba kényszerítenek. Suzanne minden erejével lázad a fiatalság, a nőiség és az élet törvényeivel szemben álló rabság ellen. A korabeli egyház nem nézi jó szemmel a lány szabadulási törekvéseit, és nyers szadizmussal próbálja letörni azt: Suzanne-nak a zárda nővéreinek megaláztatásaival és szexuális erőszakoskodásával kell megküzdenie.

Lady Macbeth: A vidéki Anglia, 1865: Az ifjú Katherine fuldoklik szerelem nélkül kötött házasságában, nála jóval korosabb, megkeseredett férje és annak rideg családja nyomása alatt. Amikor szenvedélyes viszonyt kezd férje birtokának egy szolgájával, olyan elementáris erő szabadul fel benne, hogy többé semmi nem állhat útjába. A Lady Macbeth egy gyönyörű, határozott és könyörtelen fiatal nő tragikus portréja, aki egy férfiak által dominált világban saját kezébe veszi a sorsát.

A nőkért: Svájc, 1971: Nora fiatal háztartásbeli feleség, visszahúzódó, csöndes jellem. Férjével és két gyermekével egy kis faluban élik békés, nyugodt életüket. Itt szinte semmi sem érezhető a társadalmi mozgalmakból és azok következményeiből, melyek néhány éve indultak a nagyvárosokban. Egy nap azonban minden megváltozik, és fenekestül felfordul a fiatal nő, és vele együtt az egész közösség élete is: Nora beáll egy női mozgalomba és nyilvánosan kampányolni kezd a nők szavazati jogáért.

Esemény (18): Az 1960-as évek elején járunk, amikor Franciaországban az abortusz még illegális volt. Az egyetemista Annie-ben megvan a tehetség és ambíció, hogy szebb élete legyen, mint a munkásosztálybeli szüleinek. Amikor a lány megtudja, hogy akarata ellenére teherbe esett, tisztában van vele, hogy a gyermekvállalás a megálmodott karrierjének végét jelenti. Annie a tanulmányai mellett dönt, és sziklaszilárd elhatározásától az sem tántorítja el, hogy ezért az életét kell kockára tennie.

Viktória: A zürichi expressz: Viktória története hosszas kutatás és több száz igaz történet alapján született meg. A mélyszegénységben élő budapesti cigánylány a gyors meggazdagodás reményében vonatra száll, hogy prostituáltként szerencsét próbáljon Svájcban. Ám Zürichben nagyon hamar kiderül, hogy nem minden olyan, mint egy lányregényben. Ám Viktória lassan összebarátkozik szobatársnőjével, a gyermeke visszaszerzéséért küzdő Blondie-val és együtt szállnak szembe sorsukkal.

A láthatatlanok: Négy mindenre elszánt szociális munkás nőknek fenntartott hajléktalanszállót vezet. Állandó vendégeiket fürdővel és meleg étellel várják, mindent elkövetnek, hogy segítsék az emberi méltóság megőrzését és a társadalomba való visszailleszkedést. Amikor az emberi tényezőt teljesen figyelmen kívül hagyó bürokraták ellehetetlenítik őket, hősiesen szövetkeznek, hogy a szabályokat áthágva segítsenek pártfogoltjaikon: tovább üzemeltetik a helyet, éjszaka menedéket nyújtanak, nappal pedig azon fáradoznak, hogy kiépítsék vendégeiknek a megfelelő szociális hálót.

Rosa esküvője: 45 éves korában Rosa rádöbben, hogy voltaképpen sosem irányította a saját életét, és a többiek igényeit mindig sajátjai elé helyezte. A nő úgy dönt, elmenekül monoton élete elől. Rosa elindul, hogy beteljesítse régi álmát, és saját vállalkozást hozzon létre. Azonban bármennyire is szeretné ezt a változást, régi életét nem lesz könnyű maga mögött hagynia. Apja, testvérei és lánya nem nélkülözhetik, és Rosa rádöbben, hogy több dolog szükséges életének megváltoztatásához, mint azt korábban hitte.

Két nap, egy éjszaka: Sandra évekig dolgozott egy gyárban, de néhány hónapos betegszabadsága után főnöke lehetetlen feladat elé állítja: csak akkor jöhet vissza, ha rábeszéli kollégáit, hogy azok mondjanak le az év végi bónuszukról. A cég indoklása szerint nincs forrás egyaránt a bónuszokra és Sandra fizetésére. A gyenge, megalázott nő szembeszáll az őt elbocsátó vállalattal: a hétvégét kollégái győzködésével tölti, hogy félelmeit és saját korlátait leküzdve új emberként nézzen szembe hétfőn reggel a feletteseivel.

+ 1 Védelem alatt: Toszeczky Renáta szociális munkás egy Baptista Szeretetszolgálat által működtetett védett házat vezet Magyarországon. Korábban prostitúcióra kényszerített, emberkereskedelem áldozatául esett nők kerülnek ide, akiknek az életét a szociális munkások megpróbálják új mederbe terelni, hogy gyerekeikkel együtt új életet kezdhessenek. A film Renáta napi munkáját követi figyelemmel, a segítő munka esetlenségébe, kihívásaiba is betekintést enged.