A magyar kultúra napja – Adaptációk

Toldi – A mozifilm (r. Jankovics Marcell | Csákovics Lajos)
Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért.
 

REGÉNY ADAPTÁCIÓK

A feleségem története (r. Enyedi Ildikó)
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét.

Akik maradtak (r. Tóth Barnabás)
Egy kamaszlány és egy középkorú férfi egymásra találásának megható hangvételű története a második világháború után. Mindketten sokat veszítettek, és mindketten szeretnének új életet kezdeni, miközben körülöttük már a Rákosi-rendszer diktatúrája alakul. Vajon túl lehet-e élni a múlt és a jövő tragédiáit, ha összekapaszkodnak azok, akik még megmaradtak? A film forgatókönyve F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye című regényből készült.

Emberszag (r. Harangi Mária | Pálos György)
Szép Ernő Emberszag című, 1945-ben írt regényének filmadaptációja húsz sorsfordító nap elbeszélése mentén próbál egy embertelen korszaknak történetileg és művészileg is hiteles tükröt tartani. Szép Ernőt 1944 őszén, hatvanéves korában zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra. Ekkor már kiköltöztették a margitszigeti szállóból, ahol harminchárom évig élt, és a Pozsonyi út egyik csillagos házába internálták. Bár a svéd nagykövetség mentelmi útlevelének köszönhetően három hét után elengedték, testközelből tapasztalta meg a nácizmus embertelenségét. Emberszag című visszaemlékezésében naplószerűen számol be a hosszú menetelésekről, a stadionokban, téglagyárban töltött éjszakákról, a magyar nyilas keretlegények kegyetlenkedé­seiről, hidegvérű gyilkosságaikról, a módszeres terrorról, amellyel a zsidókat megfosztották emberi méltóságuktól, és amely során kínzóik is kivetkőztek emberségükből.

Orlando (18) (r. Ördög Tamás)
A film a mindenki által irigyelt és vágyott, örökifjú Orlando történetének totális és kortárs újrarajzolása. Virginia Woolf azonos című regénye csupán inspirációforrás volt a Dollár Papa Gyermekei színházból ismert alkotóinak. Orlandót szerelmes emberként vizsgálják életének négy különböző szakaszában. Én életet és szeretőt keresek minden nap! – mondja Orlando. Mi nézők pedig vele tartunk ebben a kalandban.

 

SZÍNMŰ ADAPTÁCIÓK

A Herner Ferike faterja (r. Kovács Gábor Attila)
Valahol Magyarországon egy kis faluban három közmunkás évről-évre ugyanazt az árkot ássa, közben napról-napra ugyanarról beszélgetnek. Az egyikük, Béla megtudja, hogy a TV híradó mutatta egy régi osztálytársukat, Herner Ferikét, akinek az apja volt a falu rendőre gyerekkorukban. Béla felidézi, ahogyan annak idején egy kettőjük közötti gyerekes konfliktus hogyan nőtt nagyra, és miközben egyre több részletre emlékszik vissza, kapiskálni kezdi, hogy az emberi sorsok generációról-generációra ismétlődnek, és ugyanannyira állandóak, mint az előttük húzódó, folyton ugyanolyan árok. A komikus és időnként fájdalmasan elgondolkoztató történet két idősík bemutatásán keresztül keres válaszokat az egyéntől az egész világig kiterjedő kérdésekre: Isten kezében vagyunk-e, vagy Isten bennünk van és ezáltal magunk alakíthatjuk a sorsunkat?
Háy János, a népszerű magyar író színművéből, a Ferencvárosi Pinceszínház előadása alapján, a rendezője, Börcsök Enikő emlékére készült film.

Az ember tragédiája (r. Jankovics Marcell)
Madách Az ember tragédiája című drámájának hőse az első emberpár, akit a paradicsomból való kiűzetésük után a sátán, Lucifer, álmukban végigkísér a történelmen, és elvisz a beláthatatlan jövőbe. Lucifer az égben Isten féltékeny társa a teremtésben, a földön Ádám árnyéka. Ádám a történet végén fölébred és ráébred, hogy a „cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga.” Jankovics mind a 15 színt más-más stílusban készítette el.

Evolúció (r. Mundruczó Kornél)
Mundruczó Kornél és Wéber Kata, a Pieces of a Women alkotópárosának legújabb filmje, az Evolúció az örökül kapott traumákról és azok feldolgozásának lehetőségeiről szól. A három nemzedék – Éva, Léna és Jónás – kapcsolatait átszövik a 20. század történelmi traumái, miközben minden vágyuk a gyógyulás útjára lépni. A film a Ruhrtriennale német színházi fesztiválon bemutatott azonos című színházi előadása alapján készült.

Háromezer számozott darab (r. Császi Ádám)
A Háromezer számozott darab a társulat szürreális utazása, amely elmossa a határt fikció, abszurd és szociografikus valóság között. Lehet-e a rassz témájáról rasszizmus nélkül beszélni? Vajon szükségszerű-e a kisebbség és a többség kölcsönös gyűlölete?

A Tudás Hatalom és Császi Ádám Cigány magyar című színházi előadását nagy kritikai és közönségsiker fogadta hazánkban, és meghívta a neves berlini Deutsches Theater. A rendező a Háromezer számozott darabbal e korábbi színdarabot adaptálta filmre, majd elnyerte a Tallinni Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon a „Rebels with a Cause” szekció különdíját. Császi Viharsarok című debütálása a Berlinálén szerepelt, számos díjat nyert és 14 országban mutatták be; új filmjét Ruben Östlund és Alejandro Jodorowsky rajongóknak különösen ajánljuk.