A berlini fal leomlása – Német filmek

Az univerzum elmélete (r.: Timm Kröger)
1962-ben Johannes Leinert (Jan Bülow) doktoranduszával egy fizikus-kongresszusra utazik a svájci Alpokba, ahol egy iráni tudós „a kvantummechanika úttörő elméletét” fogja bemutatni. Amikor azonban a fizikusok megérkeznek az ötcsillagos szállodába, az iráni vendéget sehol sem találják. Új elmélet híján a fizikusok türelmesen a síelés felé fordítják figyelmüket. Johannes viszont a szállodában marad, hogy a doktori disszertációján dolgozzon, és találkozik egy fiatal jazz-zongoristával, aki azonnal rabul ejti. De van benne valami különös. Úgy tűnik, a lány olyan dolgokat tud róla, amiről azt hitte, hogy csak ő tudja. Amikor egy reggel holtan találják az egyik német fizikust, két nyomozó jelenik meg a helyszínen, hogy gyilkossági ügyben nyomozzanak. Ahogy egyre furcsább és furcsább dolgok történnek, a zongorista nyomtalanul eltűnik – és Johannes belekeveredik egy sötét rejtélybe.

Berlin, Alexanderplatz (18) (r.: Burhan Qurbani)
Francis hajón menekült Afrikából Európába, az utazást társai közül csak ő élte túl. Megfogadja, hogy jó és becsületes életet teremt magának, azonban papírok nélkül nincs sok lehetősége Berlinben boldogulni. Megismerkedik Reinholddal, aki lehetőséget lát a céltudatos férfiben, és maga mellé veszi, hogy a kétes ügyleteiben segédkezzen. Francis egyre mélyebbre süllyed a drogbárók, prostituáltak és a bűn világába, már csak egy esélye maradt, hogy a fogadalmát megtartsa.

Alfred Döblin 1929-ben megjelent regényéből korábban Rainer Werner Fassbinder készített nagyszabású tévésorozatot. Burhan Qurbani rendező (Ifjak és erősek) most teljes egészében aktualizálta és újraértelmezte a történetet.

Én vagyok a te embered (r.: Maria Schrader)
Alma a berlini Pergamon Múzeumban dolgozik ókorkutatóként. A főnöke egy nap behívja magához, és alkut ajánl: arra kéri a nőt, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben. Ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez. Alma vonakodva fogadja el a megállapodást, és végül hazaviszi a sármos, brit akcentussal beszélő robotot, Tomot, akinek egyetlen célja van: Alma boldoggá tétele. Minden vélt kívánságát lesi: rózsaszirmos, illatgyertyás fürdőt készít neki, szín szerint rendezi a könyvtárát, és pezsgős reggelivel várja. Alma azonban nem olyan férfira vágyik, aki mindenben kiszolgálja, és szeretne minél előbb megszabadulni az idegesítő Tomtól. A robot azonban gyorsan tanul, hamar képes lesz nemet mondani, és a készséges szolgából autonóm személyiséggé kezd válni. A közeli jövőben játszódó film hol kacagtató, hol megrendítő módon feszegeti az örök kérdést: mi az, ami emberré tesz bennünket.

Fabian – A vég kezdete (r.: Dominik Graf)
Az irodalomtudományok doktora, Jakob Fabian napközben reklámszövegeket ír, éjszakáit pedig kétes hírű intézményekben tölti barátja, Stephan Labude társaságában. Míg Labude egész lényével beleveti magát a szenvedélyes ideológiai viták és a testiség világába, Fabian mindvégig józan és távolságtartó marad. Egy nap megismerkedik a gyönyörű fiatal lánnyal, Corneliával, akinek a megjelenése megrengeti a férfi alapvető cinizmusát: az eddig ismeretlen érzelmek kizökkentik ironikus fatalizmusából.

Az Erich Kästner regénye nyomán keletkezett történelmi fejlődésregény a katasztrófa felé gyorsvonatként robogó weimari köztársaságban, a 1930-as évek Berlinének dekadens közegében játszódik: bordélyházakban, nagypolgári lakásokban, műtermekben, fülledt albérletekben. A filmben a Mű szerző nélkül című, nagy sikerű alkotás két sztárja, Tom Schilling és Saskia Rosendahl újra együtt szerepel.

Haldoklás, de komédia (18) (r.: Matthias Glasner)
A film a berlini karmester, Tom Lunies szétesett családjának történetét meséli el, amelynek tagjai már régen elhidegültek egymástól. Tom zeneszerző barátjával, a depressziótól gyötört Bernarddal dolgozik a Sterben, azaz „Haldoklás” című mű előadásán. Nővére, Ellen egy nős fogorvossal kezd viszonyt, akivel csak közös szenvedélyük, az alkohol és a mámor köti össze. A hetvenes évei közepén járó anyja, Lissy megkönnyebbülést érez, amikor a demenciától lassan elsorvadó férje, Gerd végre idősotthonba kerül. Újdonsült szabadságának azonban nem sokáig örülhet: az egészsége hanyatlóban van, a látása is egyre gyengébbé válik, és el kell fogadnia, hogy neki sincs sok ideje hátra. Tom volt barátnője, Liv pedig azt szeretné, ha újszülött gyerekének ő lenne a pótapja. Az elmúlás gondolatával szembesülni kényszerülő családtagok hosszú idő után végre újra találkoznak.

Riefenstahl (r.: Andres Veiel)
Andres Veiel példátlan hozzáférést kapott Leni Riefenstahl 700 doboznyi felvételből álló személyes archívumához, és az itt található anyagokat felhasználva készítette el az ellentmondásos filmrendező minden eddiginél komplexebb portréját.

„Riefenstahl képi világa most is a diadalról szól. Diadal a kétségek, az ambivalencia, a feltételezett gyengeség és a tökéletlenség felett. A mai világot szemlélve sürgetően fontossá vált számomra egy Riefenstahlról szóló film” – nyilatkozta Veiel. – Riefenstahl kiterjedt öröksége, magánhagyatékának fényében újraértelmezve, lehetőséget kínál arra, hogy új megközelítésben vizsgáljuk meg a birodalmi nagyság időtlen vonzerejét és a tökéletesek és győztesek színpadra állításának szükségességét – amit ma újra erősödni látunk.”

>>> Még több német film<<<